II. Projekt bemutatása II. Projekt bemutatása

A projekt átfogó célja a hazai egészségügyi szolgáltatók nemzetközi követelményeknek megfelelő, a szakmai működés standardokon alapuló, egységes külső felülvizsgálati rendszerének megalapozása, azaz az egészségügyi szolgáltatók, ezen belül elsőként a járó- és fekvőbeteg szakellátás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenységakkreditációs rendszerének kialakítása, a működtetés és a hosszú távú fenntarthatóság feltételeinek megteremtése és a program elindítása.
 
Az akkreditációs rendszer bevezetésének célja 
 
  • a standardok szerinti ellátás megvalósulásával az egészségügyi szolgáltatók működésének átláthatóbbá, eredményesebbé, megfelelőbbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá tétele, összességében jobb minőségű ellátás biztosítása és a folyamatos minőségfejlesztés, 
  • a betegellátási tevékenység egységes szemléletű, releváns, objektív, közvetlen megítélése, és ezeken keresztül,
  • a magas minőségű szolgáltatások előnyhöz juttatási lehetőségének megteremtése, 
  • a lakosság és ellátók kedvezőbb véleményének kialakításához való hozzájárulás.
Járulékos célként megfogalmazható a bevételt teremtő külföldi betegek ellátási lehetőségének elősegítése.
 
Az akkreditáció alapjául a szisztematikus módszerekkel és meghatározott nemzetközi ajánlások (ISQua) mentén fejlesztett ellátási standardok szolgálnak. A szolgáltató ezen standardok szerinti működését megfelelően képzett felülvizsgálók előre meghatározott módszerekkel értékelik, és az akkreditációs döntést egy független testület hozza meg előre definiált kritériumok alapján. Az eredményes akkreditációs eljárások alapvető feltétele az átlátható, beszámoltatható, objektív alapokra támaszkodó, elfogulatlan működés. 
 
A projekt specifikus céljai a következők.
 
1a. Az akkreditáció alapjául szolgáló, nemzetközi követelményeknek megfelelő standardrendszerek kidolgozása. 
beteg- és gyógyszerbiztonsági standardok kidolgozásához 
 
  • meg kell határozni a kockázatokat és a csökkentés lehetőségeit,
  • meg kell határozni a legfontosabb nemkívánatos események körét,
  • oki kutatásokat kell végezni a jelenleg pilotként működő, továbbfejlesztendő anonim nemkívánatos események jelentési rendszerbe érkező adatok alapján, 
  • fel kell mérni és adaptálni kell az ismert nemzetközi gyakorlatokat és ajánlásokat,
  • a standardok értelmezéséhez mögöttes ajánlásokat, módszereket, eljárásokat kell kidolgozni. 
működési standardok kidolgozásához 
 
  • meg kell határozni a betegellátás szabályozandó tevékenységi területeit,
  • fel kell tárni ezen tevékenységek potenciális gyengeségeit, a kiküszöbölés lehetőségeit,
  • meg kell határozni a legjobb gyakorlatot.
A gyógyszerészi gondozás standardjaihoz
 
  • ki kell dolgozni a gondozás alapjául szolgáló, szakmai irányelveket.
A meglévő standardokat 
 
  • meghatározott célrendszer, az ellátók és a betegek tapasztalatai mentén felül kell vizsgálni, 
  • fejleszteni, aktualizálni kell őket és 
  • az újonnan kidolgozandó standardokkal egységes szerkezetbe, logikai rendszerbe kell integrálni.
standardok egységes értelmezése érdekében
 
  • fel kell mérni az adott standardok különböző betegellátó egységekben való végrehajtási lehetőségeit,
  • fel kell tárni a gyakorlati alkalmazás potenciális korlátait és feltételeit,
  • ki kell dolgozni a standardok megvalósulását támogató dokumentációs sablonokat, protokollokat, szükséges menedzseri intézkedéseket, tájékoztató és oktató anyagokat.
1b. Szakmai irányelvek kidolgozása a gyógyszerészi gondozás megalapozására
A fejlesztendő gyógyszerészi gondozási irányelveknek meg kell felelniük a GYEMSZI által meghatározott módszertani ajánlásoknak.
A szakmai irányelvek fejlesztése során meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyek lehetővé teszik szakmai munkamegfelelőségének a monitorozását, és ezeket be kell emelni az önértékelési tevékenységbe és a felülvizsgálati eljárásokba. Ez képez alapot ahhoz, hogy a klinikai audit elemeit be lehessen emelni a standardok közé.
 
2. A felülvizsgálati eljárás és döntési kritériumok kidolgozása. 
A standardok képezik a felülvizsgálati eljárás alapját, amely egységes formában, átlátható működéssel válik képessé arra, hogy teljesítse a projekt általános célját.
Meg kell határozni azokat a módszereket és eszközöket, amelyek segítségével a standardok szerinti működés vélelmezhető.
Ki kell dolgozni az akkreditációs státusz odaítélésének kritériumait, az akkreditáció lehetséges szintjeit.
A célokat teljesítő, érthető és értelmezhető standardrendszer és felülvizsgálati eljárásrend, teljesíthető döntési kritériumrendszer véglegesítése pilot programokon keresztül történik.
 
3. A kórházak, járóbeteg szakrendelők és gyógyszertárak segítése az új standardrendszer bevezetésében és gyakorlati alkalmazásában, a felülvizsgálati eljárás megértésében és az akkreditáció elnyerésében.
Oktatási tananyag és értelmezési segédanyagok kidolgozása szükséges.
Informatikai rendszert kell kifejleszteni a standardok, irányelvek, segédanyagok, felülvizsgálati szempontokat tartalmazó anyagok elérhetősége és a standardok, irányelvek alkalmazásának támogatása érdekében.
Oktatási programokat kell lebonyolítani a szolgáltatók számára.
Pilot programokon keresztül lehet az oktatási programokat továbbfejleszteni, és a standardok gyakorlati alkalmazását segítő segédanyagokat előállítani.
 
4-5. A rendszer működésének elindítása.
A felülvizsgálati eljárások lebonyolítását követően a felülvizsgálók tapasztalataikat összegzik, jelentésüket megküldik az Akkreditációs Bizottságnak, amely döntéshozó testület a jelentés alapján dönt az akkreditáció odaítéléséről, visszajelez az érintett szolgáltatóknak, és a felülvizsgálati jelentések és eredmények egy közös adatbázisban rögzítésre kerülnek. Egy olyan tudásbázis jön létre, amely a szervezeti működés további fejlesztését teszi lehetővé mind a szolgáltatók, mind a döntéshozók, mind a standardfejlesztők számára. 
A felülvizsgálatok megállapításai, eredményei, az akkreditációs döntések jelentik azt az adatbázist, amely az egészségügyi szolgáltatók működésére vonatkozó általános minőségi jellemzőket tartalmazza. Teret ad a kutatásnak, és a megalapozott döntések meghozatalának. Az kutatás az anonimitás biztosítása mellett zajlik.
6. A működő rendszer nemzetközi elfogadtatása.
Az International Society for Quality in Healthcare (ISQua) a nemzeti akkreditációs rendszerek kialakításához, a standardok kifejlesztéséhez és a felülvizsgálók képzéséhez ajánlásokat fogalmazott meg. Az ezen elvek szerinti működés elnyerheti az ISQua akkreditációját, és ezzel a hazai rendszer nemzetközi elfogadtatása lehetővé válik.
 
Projekt főbb tevékenységei:
 
A projekt céljainak elérése érdekében a következő tevékenységek végrehajtása szükséges.
 
  • A standardfejlesztés, standard szerkezet, felülvizsgálat, akkreditációs döntési szintek alapelveinek kialakítása.
  • Az akkreditációs rendszer működési kereteinek és stratégiájának kialakítása, a felülvizsgálati és felülvizsgálói rendszer kiépítése.
  • Képzési tematika és tananyag összeállítása, oktatás és képzés a standard-fejlesztőknek és felülvizsgálóknak.
  • A hazai környezet sajátosságaihoz igazodó, az egészségpolitika hosszú távú célkitűzéseivel összhangban a beteg- és gyógyszerellátás biztonságát és eredményességét, a szolgáltatói működés hatékonyságát, a betegjogokat támogató, az ISQua alapelveinek megfelelő standardrendszer kialakítása és fenntartása.
  • Szoftver kifejlesztése és adatbázis létrehozása az egészségügyi szolgáltatók működésének átláthatóbbá, összevethetőbbé tétele érdekében a működési standardok alkalmazására, felülvizsgálatára és a felülvizsgálati eredményekre vonatkozó információk átfogó értékeléséhez.
  • Képzési tematika és tananyag összeállítása, „train the trainers”, oktatók kiválasztása és felkészítése.
  • Értelmező anyagok készítése a szolgáltatók számára a felkészüléshez és a program megértéséhez, a standardok gyakorlati alkalmazásának megkönnyítéséhez (a megvalósulását támogató dokumentációs sablonok, protokollok, szükséges menedzseri intézkedések, tájékoztató és oktató anyagok)
  • Oktatás és konzultáció nyújtása az egészségügyi szolgáltatóknak, menedzsereknek és egészségügyi szakembereknek az egészségügyi ellátás területén a minőségfejlesztési stratégiákra és a „legjobb gyakorlatra”, valamint az akkreditációs programban való eredményes közreműködésre vonatkozóan, 
  • Gyógyszertári szoftver és a betegek gyógyszerfogyasztási adatait kezelő eljárás kialakítása a gyógyszerészi tanácsadás és a gyógyszerészi gondozás gyakorlati megvalósíthatósága érdekében.
  • Betegbiztonsági standardok fejlesztését elősegítő, az egészségügyi szolgáltatók betegbiztonsági kultúráját támogató, nemkívánatos eseményeket jelentő rendszer továbbfejlesztése és működtetése, a jelentések elemzése és oki kutatása, a megelőzést célzó anyagok készítése és terjesztése az ellátók és az érintett lakosság számára. A jelentési rendszer standard követelményként való meghatározásnak kidolgozása.
  • A standardok, az önértékelési eljárás, a felülvizsgálati rendszer valamint a döntési kritériumok pilot vizsgálatokban való tesztelése, az eredmények visszacsatolása a standardok, felülvizsgálati eljárás és akkreditációs kritériumok meghatározásába, az eredmények értelmezése és érthető formában való közzététele az érintett szolgáltatók számára.
  • Célcsoportok megszólítása, tájékoztatása és bevonása az akkreditációs programba.
  • Közvetett célcsoportok megszólítása, tájékoztatása és bevonása a gyógyszerészi tanácsadási és gondozási programba.
intranet